2. Eljött az idő .

Aratási nap .

Amikor be léptem a házba hatalmas csönd volt. Már mindenki elkezdte a készülődést . Én is kezdem . Szerintem lefürdök . Tehát elindultam a mi kis hordónk felé .
Mikor készen lettem elővettem az aratásnapi ruhám . Ilyenkor mindig kiöltözzünk az ünnepség miatt. Nem értem minek ünnepelnek . Annak hogy 24 gyerek egymást öli egy szaros arénába ? Sose értettem . Ha kiütött a béke x éve akkor mi az hogy emlékére megszervezik a viadalt ? Hogy a körzet lakói életét megkeserítsék ? Nem az volt hogy békét kapunk ? Hát ha azt a Kapitóliumiak békének nevezik hogy családok ezreinek az életét keseríti meg , akkor én vagyok az elnök .
Felvettem a ruhám . A hajamat kiengedve hagytam mert mióta anya nincs ....... áh hagyjuk.
Ki mentem a konyhának nevezet részre mindenki ott volt.
- Irina kérlek segíts, én ehhez ne értek .- mondta apa , aki éppen Zendee hajával küszködött.
- Persze segítek .-mondtam majd meg fogtam Zendee gyönyörű barna haját . Elkezdtem befonni.

Majd Mayra-ra néztem . Szegénykém nem nézet ki valami túl jól.
- Nagyon szép vagy Mayra. - mondtam neki . 

-Engem ez nem vidít fel.-mondta .

- Ahj na nem kell félni .- mondtam.- Mennyi esélyed ...-mondtam volna de bele vágott a szavamba .

-Annyi amennyi azoknak a gyerekeknek volt akik ott vesztek az Arénába. -mondta idegesen .

Nem tudtam mit mondani csak álltam és néztem . Igaza volt. Tudom , mindegyik gyereknek ezt mondják az ünnepség előtt. És mégis ki választanak egy fiút és egy lányt .
-Gyere hagy fonjam be a hajad.-mondtam Marya-nak aki felállt és leült az előttem lévő székre.

-Menünk kell .- mondtam .

Elindultunk . Az utcák tele emberekkel akik a térre sietnek . 

Nincs messze a tér, mégis mindenhol békeőrök . 

Amikor beértünk a térre , rengeteg ember tolongott . Már az asztalok álltak amin veszik tőlünk a vért.

Zendee-n most kezdet el félni . Nagyon látszott a félelem , kényelmetlenség az arcán .

-Nyugi nem lesz semmi baj .- mondtam neki .- majd meg fogtam a kezét .

- Lányok menjetek oda a kisebbekhez majd meg kereslek titeket .-mondtam ,majd be álltak a sorba , az ő korosztályukhoz . Én is így tettem. 

-Következő . -mondta nő , majd  előre léptem . Bele szúrt az ujjamba , majd rá nyomta egy papírra . Mehettem is tovább . Kerestem a lányokat de nem találtam őket . Észre vette Bleak- et . Köszöntem neki , és oda súgtam hogy "Sok sikert" . Ő is így tett, amikor megszólalt a himnusz és Effie jött fel a színpadra.

-Jó napot , jó napot . Köszöntelek titeket itt az aratási napon. Ma ki választunk egy bátor fiút és lány akik képviselik a körzetet a 74 .-ik Éhezők Viadalán . Boldog Viadalt és sose hagyjon el benneteket a remény!-mondta Effie .

-Na kezdjük is el .- mondta . -A lányok következnek.- oda sétált a gömbhöz és elkezdet matatni benne.

Ezerrel figyeltem merre lehetnek a lányok ...de sehol. Ezerrel vert a szívem .Ezerrel reméltem hogy ne Mayra-t húzzák . Akkor ő ...ő össze omlik.

-Zendee Clevendin.-mondta ki Effie . Először le se esett . Aztán . Zendee . Rá nem is gondoltam . 

Zendee elindult a színpad felé .

- Ne ! Állj meg ! Állj meg !-törtem ki a közönség közül . - Én jelentkezzek helyette . - mondtam.

-Irina, nem hagyom .- mondta Zendee . Mikor apa megfogta és ki hozta. 

Felléptem az első lépcső fokra . Utána a másodikra , és így tovább . Nagyon féltem . De a tesóimért bármit. 

Felértem oda álltam Effie mellé. Bűzlött a kölnitől.

- Hogy hívnak.-kérdezte . 

-Irina.... Irina Clevendin . - mondtam. Nagyon meg voltam ijedve . 

- Gondolom testvérek vagytok .- mondta .

-Igen .- mondtam

- Hát tapsoljuk meg . Irina Clevendin a 12. körzet ki választottja.-mondta.

Nagy volt a csönd.Senki sem tapsolt. Mindenki csöndbe volt. Egyszer csak apám össze rakta a három ujját és felemelte a kezét. Mindenki így tett. Temetéseken szoktuk ezt csinálni . Amikor elköszönünk a szeretteinktől . 

-Öhm....... most jöjjenek a fiúk ! - mondta és oda topogott a gömbhöz . 

Füleltem. Nem tudtam mást csinálni . Füleltem . 

-Blake Hunderson.- mondta . Öhm ..... 

Nem igaz . Nekem kell mennem ? Meg Blake ? ..... Na ez valami kandi kamera. 

Néztem ahogy Blake felsétál a lépcsőn és meg áll mellettem . 

-Fogjatok kezet .-mondta Effie.

Nem mertem megfordulni . Nem mertem a szemébe nézni . Hogy tudnám őt meg ölni ? De végül meg adtam magam felé fordultam és kezet ráztam vele . 

- Soha se hagyjon el benneteket a remény. ! - szólt még bele a mikrofonba Effie , majd be vezetek minket a Törvényszék épületébe. Miután bejutunk el visznek minket egy szobába . Ez a szoba tele van könyvel . egy asztal van az ablak alatt. Egyedül olyan félelmetes volt. 

Amikor ki nyílt az ajtó . És Zendee futott be rajta. 

-Irina !-futott oda hozzám hogy megöleljen . 

-Shhhhh, nincs semmi baj . - mondtam neki. 

-Miért tetted? Nem akartam . -mondta.

-Tesómért bármit.- mondtam , majd megint nyílt az ajtó ,  Mayra és Apa jött be. 

-Irina!-rohant le Mayra is .

-Nem lesz semmi baj , nyugodjatok meg . Vigyázok magamra. - mondtam .

- Hiszünk benned .-mondta Mayra. 

-Apa . Vigyázz rájuk . Naponta menj el a Zugba és cserélj valamit kajára.- mondtam neki.

Majd fel álltam oda mentem hozzá és megöleltem. 

-Vigyázni fogok.-mondta.- Ezt oda adom hogy vigyázzon rád.-adott oda egy kitűzőt.

 -Letelt . - jött be egy béke őr.

-Irina . NEE! - támadtak le a tesóim.Apa le szedte rólam őket.

-Nyerni fogok . Ígérem.- kiáltottam utánuk. 

Megint jött az egyedül lét. Megígértem . Be is tartom . Értük mindent. 

Be jött egy békeőr,  ki vezetett a szobából . Kivitt a Törvényszék épülete elé és egy kocsiba beültettek . 

Blake is bent ült . Nem tudok a szemébe nézni . 

Effie is be szált , majd elindult a kocsi . 

1. Rossz nap kelt föl .

Az érzés amikor megpróbálsz megnyugodni és nem félni attól hogy a több ezer gyerek közül kiválasztanak.
Nem a legjobb.
Zendee a fiatalabbik kishúgomnak az első aratásinapja , ami jelentős. Betöltötte a 12. élet évét , jöhet a borzalom . Ő nem fogja fel úgy mint egy rossz napot. Viszont Marya 14 éves , de a legrosszabb álmai mindig arról szólnak hogy kiválasztják .
Mikor felkeltem Marya-t figyeltem ott feküdt mellettem , remegett . Szegénynek jön a legnehezebb napja .
Át pillantottam Zendee-re ..... ő nagyon jól aludt . Nem volt semmi baja.
Fel álltam a matracról és kerestem egy  befőttes gumit. Felfogtam a hajam , majd elindultam a komódom felé. Ki kotorásztam belőle egy nadrágot , egy bézs inget és a kabátom . Még mielőtt elmegyek Zendee és Marya aratásnapi ajándékát behozom a házba mert kint hagytam az ablakba. Mind a kettőjüknek egy cserepes virágot hoztam. 2 db volt 1 mókus.  Na szóval lettem az asztalra a két cserepet , majd felhúztam a vadászcsizmám , meg fogtam egy zsákot és elindultam a körzet széléhez . Meg beszéltük Blake-el hogy ott megvár . Elindulni is borzasztó itt kint a Peremen ami a körzet legszegényebb része . A szénnel foglakozó 12. körzet amibe én élek ... igaz szegény így is úgy is , de mégis ez a szegényebb rész. Itt a Peremen ... körül nézzek az utcán . Kora reggel van . Férfiak akik a bányába mennek dolgozni . Gyerekek aki félnek ki jönni a házból , mert kényelmetlenül érzik magukat . Öregek akik megbújva eszik azt a tiltott állat húst amit mi fogtunk Blake-el a körzeten kívül . Igen mi kiszoktunk járni az erdőbe vadászni , majd el adjuk a Zugba . A Zug egy olyan hely ahol cserélünk . Valamit- valamiért. És és Blake járunk ki vadászni , ami tiltott dolog . Ha észre vesznek megkorbácsolnak , vagy rosszabb. De itt a 12. körzetbe nem így van , mert még a békeőrök is vesznek tőlünk enni , de azért még óvatosak vagyunk .
Ki értem a Perem szélére , de Blake-et nem találtam sehol.
-Blake!! - kiáltottam , de nem jött a válasz .
Körül néztem.... de sehol semmi . Lépteket hallottam a hátam mögül tudtam hogy ki az....
-Háhh , meg vagy !- fordultam meg és Blake állt előttem.
-Hogy a francba van neked ilyen hallásod ? - kérdezte .
-Örököltem .- mondtam.- Na de nyomás .
Elindultunk a kerítés felé , ami állítólag agyon csap ha hozzá érünk . Aha , persze .
Van egy kis rés amin át tudunk bújni .
-Jó Blake én elindulok keletre, te meny nyugatra , délben talizzunk a szokásos fánál !-mondtam neki .
- Oké , vigyázz magadra . -mondta majd elindult.
Elindultam az íjamért amit egy fába rejtettem el . Itt kint az erdőbe sokkal nyugodtabb. Mindenhol különböző hangok , mert a fecsegőposzáták mindent utánoznak amit éppen hallanak. Őzt keresek , de nem találok semmit  . Néhány mókust fogok , meg pár madarat . Amikor megpillantok egy mozgó barna őz sutát . Meg húzom íjt ,lövésre készen vagyok mikor meg jelenik Blake a bokrokból .
-Ahj , Blake az első őz amit láttam idén ! Szerintem az utolsó is. -mondtam neki az jól fejeb kólintottam az íjjal .
-Áúúúúú , bocsi csak dél van . - mondta , én meg akkor észleltem fel hogy annál a fánál állunk ahol szoktunk találkozni .
-Most az egyszer el nézem Hunderson .... most az egyszer. - mondtam.
-Jó , jó . -mondta , majd leült a fa tövébe , én is így tettem .
-Hányszor szerepel a neved?-kérdezte Blake.
-22-szer .-mondtam .- Te ?
- 54-szer .- mondta és lehajtotta a fejét.
-Ahj , Blake ne búsulj . - oda mentem hozzá és megöleltem .- Nem lesz semmi baj , van akinek sokkal többször van .
- De Irina , akkor is .- mondta .- Engem a remény már elhagyott.
-Nem , ne gondolj ilyenekre.- mondtam neki . Még egyszer szorosan magamhoz öleltem, aztán el engedtem .
De ő nem engedte el a vállam.
- Amúgy hoztam egy kis ajit .- mondta .- és ki húzott egy kiflit a zsebéből .
- Ez ... ez ... ugye nem álmodom ?- kérdeztem .
-Nem álmodsz ... ez egy kifli.- mondta , közbe mosolygott mint a tejbe tök .

-Na felezzünk meg . - mondtam neki .

- Jó .-mondta , majd egy mozdulattal ketté szedte a zsömlét. 

Egyszer csak egy hajó szerű valami szállt felénk. 

Eljött az idő. 

Sziasztok! Remélem tetszett .Próbáltam , izgalmassá tenni.
Ha tetszett iratkozz fel , komizz. 
Xx Liv. :)